56 őszén Jánoshalma - éppen áldozatos forradalmi vezetői és népének helytállása révén - az országban és a megyében is számon tartott történelmi helyek közé lépett elő.
Dr. Szobonya Zoltán és forradalmár társai elérték, hogy Jánoshalma népe szakított az addigi rendszerrel, és hozzálátott a demokratikus Magyarország felépítéséhez.

De mielőtt a Jánoshalmi forradalomi eseményekre rátérnénk, néhány szót kell szólni a vidék forradalmáról, amely szinte azonos forgatókönyv szerint zajlott az egész országban - s ezt a forgatókönyvet az élet írta.

Október 25-én és 26-án tüntetésekkel, és a gyűlölt idegen, elnyomó hatalmat jelképező szovjet emlékművek ledöntésével kezdődnek szinte mindenhol (Jánoshalmán is).

Tudnunk kell, hogy október 26-a és 28-a között még általános tűzparancs birtokában volt a hadsereg. A hadsereg csak október 29-én állt át a forradalom mellé felsőbb utasításra.

Október végére már világossá válik, hogy nem a kommunista párt különböző frakcióharcairól van szó; nem jó és rossz szocializmus választásról, a magyar nép ennél tovább ment és döntött, visszakövetelte a polgári élet lehetőségét.
De a társadalmi szolidalítás alapértékként végig megmarad.

Tekintsünk ki Jánoshalma környezetében lejátszódott eseményekre, hogy ezáltal is megértsük a jánoshalmi forradalom nagyszerüségét:

Október 26-án
Kecskeméten tüntetés van, ledöntik az orosz emlékművet megrohamozzák az ÁVH épületét és a börtönt.
A kivezényelt katonák sortűzének 3 áldozata van.

Kunszentmiklós ledöntik a szovjet emlékművet, tüntetők behatolnak a MDP székházába.
A településre vezényelt katonai alakulat tűzharcba keveredik a tüntetőkkel.

Október 27-e
A Kecskeméti Gyurkó ezredes
Tiszakécskén,
Csongrádon
Kiskörösön és
Kecskeméten a forradalmi megmozdulások leverése érdekében elrendeli a repülök bevetését.
Kiskunfélegyházán a honvédség riasztó lövésekkel oszlatja szét a tömeget.
Kalocsán a tüntetők a politikai foglyok szabadon bocsátását követelik - katonaság itt megtagadja a tűzparancsot, a börtönőrök lőnek a tömegbe.
Kiskunhalason a főtéren több százan tüntetnek, katonák először füstgyertyával próbálják szétoszlatni a tömeget, végül majd közéjük lőnek. (2 halott 3 sebesült).
Kecelen tüntetők támadják a rendőrséget, a Kiskőrösi gépesített ezred katonái tűzet nyitnak a tömegre.

Október 28-a
Kecskeméten Gyurkó Lajos vezérőrnagy repülőgéppel ágyúztat. 7 felkelő és több katona veszti életét.
Dunavecsén tüntetés, katonaság riasztó lövésekkel oszlatja szét a tömeget.
Szabadszáláson tüntetők próbálnak bejutni a laktanyába, az őrség tüzet nyit és 15 tüntető megsebesül.
Kalocsán tüntetők megtámadják a laktanyát, a tűzharcban többen meghalnak.
Baján a tanácsháza előtt gyülekező tömeg és az épületet védő katonák közötti összetűzés során 4-en megsebesülnek és 1 gyermek sérüléseibe belehal. A városban több helyen is ütköznek a katonák és a tüntetők, 3 halott és 7 sebesült.

Ha a jánoshalmi forradalom ugyanezen napi eseményeit vizsgáljuk, látnunk kell, hogy a hasonlóságok ellenére lényegi különbség is van, amelyre M. Kiss Sándor történész - aki áttanulmányozta a dokumentumokat - külön felhivta a figyelmet Kecskeméten. Nevezetesen, hogy Jánoshalmán egyetlen 26-án leadott riasztólövést kivéve, az ott lévő tüzérlaktanya árnyékában, és az ott felhalmozott fegyverek ellenére a katonaság nem lő a tömegbe. Ebben nagyon nagy szerepe volt dr. Szobonya Zoltán nyilvánvaló tekintélyének, konszenzust teremtő készségének, mindenre kiterjedő egyeztető, szervező munkájának.


Jánoshalmi forradalmi események kronológiája

Október 26-án
- Ezen a napon az ügyvédi munkaközösségben dr. Berényi Antal dr. Dénes Dániel, dr. Varga Sabján Gyula tartózkodott, amikor Dr. Szobonya Zoltán megérkezett. A vonaton hallottakról, hogy Baján tüntetés volt, tájékoztatta a többieket. ("Ti itt nyugodtan ültök, mikor már mindenütt felvonulás van, milyen magyar emberek vagytok Ti!")
Később bement az ügyvédi munkaközösségbe Bauer János és Miskolci Mihály, akik közölték, hogy a jánoshalmi Cipész Ktsz. délutánra felvonulást szervez. Szobonya javasolta, hogy ezen az ünnepségen az értelmiség, az iparosság és a parasztság részéről is beszéljen valaki. Szobonya értesítette a Pénzügyőrséget is a délutáni felvonulásról.

- A jánoshalmi rendőrség kilencfős volt, és Kövi Ernő törzsőrmester volt a parancsnoka. Kövi már a délelőtti órákban értesült, hogy délután gyűlést szerveznek. Közszájon volt az is, hogy az egyik ügyvéd, aki nem Jánoshalmán lakik, szervezi a gyűlést.
Ilyen előzmények után a rendőrőrs, a községi pártbizottság, a tanács, felsőbb szerveikkel történt egyeztetés után úgy döntöttek, hogy dr. Szobonya Zoltánt a további fejlemények megelőzése céljából őrizetbe veszik, melyre délután 13.30 órakor az Ügyvédi Munkaközösségben került sor. Egy fegyveres rendőr és 3 honvéd tartóztatta le, és bilincsben elszállították a helyi honvédségi fogdába.
Elhatározták Rabb Antal és Agócs Ferenc őrizetbe vételét is. Az előbbit az egyik rendőr a kocsmában gyűlésszervezés közben érte tetten. Agócs Ferencet a laktanyában, Rabb Antalt pedig a rendőrőrsön tartották fogva.

- Du. 14 órakor a gyülekezési tilalom ellenére nagygyűlés volt a községben. A tüntetők új választásokat és a tanácselnök leváltását, valamint a letartóztatottak szabadon engedését követelték. Több küldöttség is ment szabadon bocsátásukra, így dr. Dénes Dániel, dr. Varga Sabján Gyula. A nyomásnak engedve dr. Szobonya Zoltánt és Agócs Ferencet szabadon bocsátották, azzal a feltétellel, hogy a hangszórón keresztül nyugalomra intik a tömeget.
- Rabb Antal kiengedésével kapcsolatos döntés előbb megszületett, itt a feltétel: Földi János párttitkár által lediktált gépelt szöveget Rabbnak be kellett olvasnia a mikrofonba, melyet meg is tett.
Kb. 16.30 órakor dr. Szobonyát és Agócsot katonai gépkocsival a tanácsházára vitték. Az ott összegyűlt kb. 400 tüntető megnyugtatására Szobonya is beszélt a mikrofonba, "bebizonyosodott ártatlanságunk, bántódásunk nem esett", s felhívta a tömeget, hogy menjenek haza. Felhívásának hatására a tüntetők többsége eltávozott, de hamarosan újabb tüntetés kezdődött.
A tömeg követelte a tanácselnök lemondását és a begyűjtés eltörlését.
Szabó András főhadnagy vezetésével egy egység megakadályozta, hogy behatoljanak a tanácsházára. Ez alatt Nagy M. István tanácselnök a hátsó ajtón a katonaság által kisérve elhagyta a tanácsháza épületét. Bilekov Pál járási tanácselnök-helyettes a hangszóróba bemondta, hogy Nagy M. István községi tanácselnök lemondott, s ideiglenesen Kalmár Sándor vb titkárt bízták meg a vezetéssel.

- Kovács Sándor , Fekete Béla, Selymesi István és Halla Imre a szovjet emlékművet le akarták dönteni, de ez nem sikerült. A tüntetők a szakiskolához vonultak, hogy traktort szerezzenek, és azzal vontassák el az emlékművet. A felvonuló katonák parancsnoka, Nagy József százados, az ezred politikai helyettese sortűzzel fenyegette meg a tüntetőket. Mivel a tüntetők nem tágítottak szándékuktól, Nagy József százados figyelmeztetésül a levegőbe lőtt egy sorozatot. A tüntetőket szétoszlatták, akik a gépállomás udvarára vonultak, hogy ott szerezzék meg a traktort. Itt Pallagi László törzsőrmester fenyegetőzött lövetéssel. Innen a tanácsháza elé mentek, ahol ismét feloszlatták őket.

A következő napokban elkezdődött a lázas munka az egész helyi közigazgatás alulról építkező ujjászervezésére.

Október 27.
- Megkezdődött a készülődés az új tanácsválasztásra. Többféle csoportosulás létezett, különböző listákkal.
Az egyik csoportosulás a "kisgazdapárti vonal" képviseletében Bauer János, Miskolci Mihály és Simon Lajos,
a másik csoportosulás a Nemzeti Parasztpárti vonalat képviselte: Fekete Béla, Madarász Pál és Rabb Antal .
Mindegyikük tanácsválasztó gyűlést szervezett, külön 30-40 fős listákat állítottak össze.
- Bauerék az ügyvédekkel közösen egy 30-40 nevet tartalmazó listát állítottak össze, melyen szerepelt dr. Szobonya Zoltán és Zámbó Endre is jelöltként. Ekkor még a tartandó nagygyűlés jellege, hatásköre nem került egyeztetésre.
- Bauer János, Miskolci Mihály délben elvitték a listát Földi János párttitkárhoz egyeztetésre. Földi Jánosnak sikerült elérnie, hogy a gyűlést a pártházban tartsák, s arra főleg a pártbizottság és a népfront tagjait hívják meg, s a két politikai csoportosulásból pedig csak 6-6 főt.
- Földi egyeztetett a felsőbb pártszervekkel, Kövi őrsparancsnokkal, annak biztosítására, hogy minél több kommunista kerüljön a tanácsba. A laktanyából is meghívtak több tisztet, Szarka Józsefet, Nagy Józsefet és Magyar Zoltánt.

- A választást du. 15.00 órakor a pártházban tartották, melynek eredményeképp a tanács összetétele kedvező volt a hatalom számára, bekerült Szarka József és Nagy József is, illetve Bauer János, Miskolci Mihály, Fekete Béla, Rabb Antal és Madarász Pál. A testület elnöke Fekete Béla lett. Ezen a választáson dr. Szobonya Zoltán nem vett részt. Az új bizottság tagjai másnap 17.00 órára hívták össze alakuló ülésüket a Gyümölcstermesztők Egyesületébe.
- Határozatot hoztak, hogy a szovjet emlékművet a helyi ktsz bontsa le, és helyezze át a temetőbe.
- A piactéren több száz fős csoportosulás elégedetlenségét fejezte ki a választással kapcsolatban.
- Este Panka István, Madarász Pál, Rabb Antal, Kovács M. Sándor, Kiss Bence Sándor, Fekete Béla, Halla Imre, Török Péter és Mizser Iskolaigazgató traktorral ledöntötte a szovjet emlékművet.

Október 28.
- Délután Bauer János, Miskolci Mihály és Gál Sándor vezetésével ismét nagy tömeg vonult a tanácsháza elé. Mintegy négyszáz ember gyűlt össze, és követelték a testület újjáválasztását népszavazás alapján. "A tegnapi választás semmis, újból kell választani!" felkiáltások hangzottak. Erről értesülve Szarka őrnagy Vígh Béla hadnagy vezetésével tiszti járőrt küldött ki a tér kiürítésére. Ez azonban nem sikerült.
- A katonai parancsnok utasítására egy üteg felfegyverezve járőrözött a községben a választás alatt, ami nagy ellenszenvet váltott ki. A járőrök biztosították a postát, a vasutat és a főbb épületeket.

Új választás:
Fekete Béla megpróbálta az előző nap elfogadott listán szereplő neveket felolvasni, de a tömeg
""Újabb választás kell, ezúttal a vezetőket nem kevesek jelölik ki!" felkiáltások miatt ez nem sikerült.
Ezután Gál Sándor olvasta a neveket, s a tömeg a felolvasott neve után vagy éljenzett vagy azt kiabálta, hogy le vele.
Azok helyett, akiket nem fogadott el a tömeg, más személyek jelölését kérte.
A gyűlésen elhangzott jelölés alapján választották meg dr. Szobonya Zoltánt, viszont kimaradt Földi János, Varga László elnökhelyettes, Kövi Ernő őrsparancsnok és Agócs Ferenc. Ugyancsak leszavazták Szarka József őrnagyot is. A gyűlésen megválasztották Nagy József századost, Magyar Zoltán hadnagyot. A választás vége felé a rádiónál tartózkodó honvéd személy vette a hírt, és közölte Szarkával az október 28-i Nagy Imre-féle kormánynyilatkozatot, aki az addigi eseményeket demokratikus forradalomként értékelte. A kormány vezetésének a forradalom oldalára való nyílt átállása elkezdődött.
Szarka József az értesülés után felszólalt, s közölte, a honvédség a nép mellett van. Ezután őt is beválasztották a forradalmi bizottságba.

A megválasztottak mindegyike az asztalra felállva rövid beszédet mondott.

Dr. Szobonya beszéde:

"Köszönöm a bizalmat, hétfőtől a tanács hivatalba lép. Vigyázni fogunk a kivívott szabadságra. Ha mindnyájan összefogunk, akkor az igazságot dicsőségre visszük. Nyújtsunk egymásnak békejobbot, s ne a bosszú vezessen mindent, mert nagyon kevesen vagyunk magyarok, és minden magyar emberre szükség van. Veletek voltam, Veletek vagyok, és Veletek maradok.

Még aznap este alakuló ülést tartottak, ahol megválasztották a 42 fős tanács elnökét:

Fekete Bélát
elnökhelyettesét: Bauer Jánost
titkárát: dr. Szobonya Zoltánt.

Rajtuk kívül a testület intézőbizottsága tagjává választották:
dr. Zámbó Endrét, Miskolci Mihályt, Nagy Szepi Dezsőt, Sági Lászlót, dr. Barcsák Józsefet, Magyar Zoltánt, Szarka Józsefet, Rabb Antalt és Kecskés Ferencet.

- Elhatározták , hogy a forradalmi bizottság 29-én 9.00 órakor kezdi második ülését, és erre meghívják a tsz-ek vezetőit, akiket Bauer János értesített ki.
- Elfogadták Szarka őrnagy javaslatát, hogy másnap 10.00 órakor a hősi emlékműnél koszorúzást és ünnepséget rendezzenek.

Október 29.
A forradalmi bizottság második ülése 9.00 órakor kezdődött. Fekete Béla nyitotta meg, jegyzőkönyvet Csorba Nándor vezette. Dr. Szobonya ismertette az ülés tárgysorozatát:
a termelőszövetkezetek fenntartásának megtárgyalása
a tanácsi dolgozók alkalmasságának felülvizsgálata
állandó bizottságok megválasztása
nemzetőrség felállítása
Egyhangú határozatot hoztak, hogy az 56-os tagosításból csak azokat a területeket kell visszaadni, melyek nincsenek megművelve. Az előző napi meghívásra 3 tsz-vezető jelent meg az ülésen
A tárgysorozat megtárgyalása után dr. Szobonya azt javasolta a jelenlévő Kollár István iskolaigazgatónak, hogy hozassák rendbe a hősök szobrának környékét, és a diákság vegyen részt az ünnepségen.
- 10.00 órakor kezdődött a hősök emlékművénél a megemlékezés, melyen részt vettek a forradalmi bizottság tagjai, a tanács dolgozói, a Ktsz dolgozói, az iskola diákjai 7. és 8. Osztály és a község lakosai.
A honvédségtől kivezényelt díszszakasz jelentést tett Szarka József őrnagynak, Nagy Sándor százados felkérésére a forradalmi bizottság. nevében dr. Szobonya Zoltán mondott beszédet: " Az emlékmű, amely előtt állunk ugyancsak a becsület mezején elesett hősök emlékére állíttatott. Most újra harcol a magyar, de fegyvere az igazság. Vége van a bukott rendszernek, a zsarnokságnak. Egy szebb világ virradt a magyar népre. Tudtuk, hogy elérkezik az idő, amikor szabadon beszélhetünk. A forradalmi nép magához ragadta a hatalmat, s ezt a szabadságot még az életünk árán is megvédjük, fegyverrel is, ha kell. Mindenki teljes erejével harcoljon azért, hogy ezt a forradalmat teljes győzelemre vigyük. A Nagy Imre kormány elhozta a szabadságot, amiért 12 éven átharcoltunk, ezt végre megkaptuk, de nem engedjük többet elvenni. Így beigazolódik a költő jövendölése, hogy itt élned és meghalnod kell."
A beszéd után a honvédség részéről Szarka őrnagy a forradalmi bizottság részéről Fekete Béla elnök helyezett el koszorút és egy sorkatona elszavalta a szózatot. Majd a díszszakasz díszmenetben elvonult az emlékmű előtt.
Az ünnepség után, 14.00 órakor a forradalmi bizottság ülése a reggel elfogadott napirendi pontok megtárgyalásával folytatódott.
Határozatokat hoztak, hogy zökkenőmentessé tegyék a község életét: Tehát az új közigazgatási szervekben megindult a szakmai munka. Döntöttek:
- a TSz-ek fennmaradásának szükségességéről önkéntes alapon
- a nyári tagosítás hatálytalanításáról
- a Begyűjtési Hivatal feloszlásáról
-5-5 fős új
ipari és kereskedelmi bizottság /dr. Pintér József, Galgóczi Dezső, Sári Béla, Selymesi István és Horváth Ferenc/,
mezőgazdasági állandó bizottság /Juhász László, Nagy Dezső, Kecskés Ferenc, Tóth Pál és Zsebi Benedek/ szervezéséről
- 10 fős Nemzeti Bizottságot választottak:
Ez a bizottság volt a község közvetlen irányítója.
Vezetője: dr. Szobonya Zoltán volt, mint a tanács titkára
Tagjai: Fekete Béla, Bauer János, Madarász Pál, Rabb Antal, Temesi József, Vinkó Antal, Simon Lajos, Nagy József, Miskolczi Mihály
- Sor került a tanács dolgozóinak felülvizsgálatára. 4 személyt /Földes Mihály, Sztrinkó István, Pető Tibor és Seres Péter/ mentettek fel, akik visszaéltek hatalmukkal.
- Kalmár Sándor vb titkárról határozatot hoztak, alacsonyabb beosztásban ugyan, de dr. Szobonya javaslatára maradhatott a tanács szolgálatában.
- döntöttek dr. Szobonya javaslatára a Nemzetőrség felállításáról, melynek feladata a személy- és vagyonbiztonság fokozott védelme volt. A nemzetőrségnek kb. 15 tagja lett, a szervezést Bauer János végezte. a parancsnok átmenetileg Szarka József őrnagy kijelölése alapján Peresztegi István hadnagy lett, majd helyettese, Schmidt András váltotta, aki október 29-től a tanácsházán teljesített szolgálatot, mint a honvédség ügyeletes tisztje.
Határoztak a vadászfegyverek és egyéb kint lévő fegyverek begyűjtéséről.
Szobonya Zoltán javaslatát, mely szerint a Járási Forradalmi Tanácsba a járás községei létszámarányosan jelöljenek tagokat, elfogadták, valamint azt is, hogy Jánoshalmáról 10 tagot delegáljanak a Járási Forradalmi Tanácsba.
- Felmerült az ülésen Balogh Mátyás, a Földszöv ügyvezetője részéről, hogy a közszükségleti cikkekből az árukészletek fogyóban vannak. Szarka őrnagy felszólalt, hogy a katonaság biztosít gépkocsit másnap, hogy Bajára menjenek áruért. A feladatot, valamint azt, hogy egyúttal felveszi a kapcsolatot a bajai Forradalmi Tanáccsal, dr. Szobonya Zoltán vállalta.
Egyúttal elhatározták, hogy a budapestieknek is élelmiszertámogatást küldenek, melyre október 30-án került sor.
- Segítséget nyújtottak a környező kisebb települések forradalmi bizottságainak megalakulásához, pl. Mélykút, Kéleshalom, Borota, Kunfehértó
Az ülés után dr. Szobonya és Sági tanító tárgyalt a politikai követelésekről, mely alapján később megszületett a 19 pont.

Október 30.
Dr. Szobonya Zoltán két teherautóval Bajára ment, hogy élelmet szállítsanak a községnek. Elment az I. sz. ügyvédi munkaközösségbe is, ahol dr. Rumpf Jánossal tárgyalt.
29-én kapott felsőbb utasításra megalakult a tüzérosztály forradalmi katonai tanácsa. Az állomány nyílt szavazással választott. Tagok: Vígh Béla hadnagy, Gyenes Sándor őrvezető, Bozsik Gyula honvéd, Takács Sándor honvéd felderítő, Györke József szakaszvezető, Hegedüs István honvéd. Póttagok: Buzás Ferenc hadnagy ütegparancsnok, Császár Ferenc törzsőrmester.
De. 11.00 órakor ülést tartott a katonai tanács. Napirend: a nemzetőrség felfegyverzése, a laktanya őrségének újjászervezése, a politikai tisztek őrizetbe vétele.
Délután lefegyverezték, és eltávolították az elhárító tiszteket, a katonai tanács átvette a vezetést a parancsnoktól. Gyenes őrvezető, Takács honvéd és Bozsik honvéd követelte a politikai tisztek eltávolítását, és letartóztatását. Gyenes őrvezető kijelentette, hogy a parancsokot is le kellene tartóztatni, mivel tűzparancsot adott ki. Élesen támadták Nagy József politikai helyettest és Vendéghegyi Lajos hadnagyot, az ezred párttitkárát is. Hosszú vita után mégsem távolították el őket. Röplapon jelentették be, hogy a honvédség a nép mellé állt. Nagy József százados és egy honvéd Budapestre utazott a Honvédelmi Bizottmány megválasztására.
A forradalmi katonai tanács utasítására a katonák folytatták a járőrözést a községben.
A nemzetőrség parancsnokhelyettese Schmidt András főhadnagy lett.
Dr. Zámbó András hozzáfog a jánoshalmi forr. Bizottság politikai programját képező követelések megfogalmazásához.
Este dr. Szobonya Zoltánt Töröki Mátyás tanító felkérte a nov. 1-jei mélykúti beszéd megtartására.

Október 31.
Dr. Szobonya Zoltán, dr. Zámbó Endre és Sági László tanító a követeléseket 19 pontban rögzítette. /Mellékelve/
Ezt dr. Szobonya és Fekete Béla aláírásával szétküldték a különböző szervezetekhez/ tsz-k, iskolák/, s elküldték a kormánynak is.
A nagygyűléseken is felolvasták:
A nagygyűléseken részt vettek a diákoktól kezdve a legidősebb nemzedékig szinte minden korosztály. /Kollár István iskolaigazgató vezetésével a diákság is részt vesz a nagy gyüléseken, később ezért őt állásából felmentették./ A lakosság tudta mi történik a községben az ő érdekükben, a szabadságért. Ezért is volt olyan nagy a lelkesedés, tenniakarás.
Dr. Szobonya javaslatára küldöttség vitte a kiskunhalasi járási forradalmi bizottsághoz /küldöttség tagjai: dr. Szobonya Zoltán, Dr. Zámbó András, Sági László, Bauer János, dr. Barcsák József, Magyar Zoltán, Miskolci Mihály, dr. Dénes Dániel./ Kocsit biztosított számukra a katonaság.
Dr. Szobonya Zoltán tárgyalt a küldöttség nevében a járási forradalmi bizottság elnökével, Ván Sándorral. Előterjesztette követelésüket és azt, hogy a járási forr. Bizottság a községekből létszámarányosan delegáltakból álljon fel, s a járás is - a községekhez hasonlóan - küldjön küldötteket a megyei forradalmi tanácsba. Bejelentette, amennyiben a 19 pontos követelésüket nem fogadják el, Bajához fognak csatlakozni.
- A katonai forradalmi bizottság is ülésezett délelőtt, ahol döntöttek: a Nemzetőrség részére 20 db lőfegyver átadásáról, és az ÁVH-s tisztek letartóztatásáról.
- Délután ülésezett a forradalmi bizottság, melyen Szobonya beszámolt a Kiskunhalason történtekről. Ezen az ülésen jelentek meg először a katonai forradalmi tanács kiküldöttei. /Szarka József őrnagy, Magyar Zoltán főhadnagy, Vigh Béla hadnagy, Gyenes őrvezető, Takács Sándor honvéd/ A 10-es bizottságba Nagy József százados helyére Magyar Zoltán, a forradalmi tanácsba pedig Vigh Béla került be. Beszámoltak az ülésen arról, hogy az október 30-i országos katonai parancsnokság határozatának megfelelően Zalavári Lajos kiadta a parancsot, hogy tartóztassák le az ÁVH-s tiszteket /elhárítók/ és a laktanyában őrzött Nagy M. Istvánt is. Ezeket Kecskemétre szállították. A forradalmi bizottság tudomásul vette.
- Megbeszélték a nov. 1-jén sorra kerülő koszorúzási ünnepséget. Dr. Szobonya dr. Dénes Dánielt kérte meg, hogy helyette a beszédet megtartsa, mivel ő a mélykúti ünnepségen mond beszédet.
- Jánoshalmán dr. Szobonya tárgyalt a pártok újjászervezéséről. Így később megalakulhatott a Nemzeti Parasztpárt, Független Kisgazdapárt, melynek megszervezésében nagy szerepet játszott Agócs Ferenc és Faddi Máté, a Magyar Szocialista Munkáspárt.
Török Péter és Ságodi József a forradalmi bizottság megbízásából felkérték Hajnóczi Lajost, tartalékos főhadnagyot, hogy legyen a nemzetőrség vezetője.
Ezen a napon a nemzetőrség megkapta a katonaságtól a 20 db fegyvert, ruhákat és felszerelést.
Este Szarka őrnagy dr. Szobonyát átviszi Mélykútra, a Kisgazdapárt gyűlésére, ahol beszédet mondott, és ismertette a jánoshalmiak forradalmi követeléseit, a 19 pontot.
Igy elmondhatjuk, hogy október végére, mind a polgári életet, mind pedig a hadsereget a forradalom hívei irányították. A mélyben feszülő indulatok ellenére Jánoshalmán mindvégig rend-, élet- és vagyonbiztonság volt.

November 1.
- Reggel a forradalmi bizottság és a katonai tanács megkoszorúzta a magyar hősi emlékművet. Beszédet mondtak a pártok községi vezetői: dr. Dénes Dániel, Agócs Ferenc, Dosztán Lajos és Földi János is.
- A jánoshalmi laktanyában a katonai tanács egész nap ülésezett. Nagy József politikai tisztet a tanács elé állították, és megvádolták, hogy október 26-án ő adott utasítást a sortűzre. Miután Nagy József megválaszolt a vádakra, kinevezték parancsnokhelyettesnek. A laktanya-parancsnoki teendőket Bodnár Lajos százados látta el.
- Három katonai teherautóval Zámbó András és Magyar Zoltán hadnagy élelmiszert szállított Budapestre. Velük tartott Nagy Szepi Dezső, a forradalmi bizottság tagja, Selymesi Antal és Hajdú Ferenc is, akik visszafelé röplapokat hoztak magukkal, és terjesztették azokat a községben.
- Este 19 óra 37 perckor Zalavári József parancsot adott, hogy az egység vonuljon Kecskemétre, a homokbányai laktanyába. Az egység második fele már nem tudott Kecskemétre menni, mert a szovjetek visszafordították őket. A katonai tanács le akarta váltani az ezredparancsnok helyére Domján János századost akarták megtenni, de ő nem vállalta. A még visszamaradt egység parancsnokának Nagy Józsefet nevezték ki, mellé rendelték Takács Sándor honvédet ellenőrnek. Az esti órákban megérkezett Kecskemétről Schmidt főhadnagy, akit Szarka József őrnagy Zalavári parancsa értelmében kinevezett a nemzetőrség vezetőjének. Helyettese Sárvári /Siló/ Pál lett. Bodnár Lajos százados is beleegyezett ebbe.
- A laktanyában Bauer János, a községi forradalmi bizottság elnökhelyettese követelte a nemzetőrség felfegyverzését. A katonaság elvonulása miatt nagyobb karhatalomra volt szükség. Ezen a napon 50-50 fegyvert juttatnak a nemzetőrségnek. Bauer János ezen a napon találkozott Hajnóczi Lajossal, hogy a nemzetőröket déltől másnap délig terjedő időben hívják be, már a szombat és vasárnapi váltást is kiértesítették, s nagyon szeretnék, ha Hajnóczi vállalná a nemzetőrség vezetését.
- Dr. Szobonya Zoltán ezen a napon Mélykúton mondott beszédet, csak du. ment át Jánoshalmára, belépett a Független Kisgazdapártba, s tájékozódott a párt szervezéséről is.

November 2.
- Hajnóczi Lajost kézbesítővel hivatták a tanácsházára. A tanácselnöki szobában jelen volt Bauer János, Szobonya Zoltán, Miskolczi Mihály. Hajnóczi Lajos az előzetes felkérésre hivatkozva kijelentette, hogy vállalja a nemzetőrség vezetését.
- Tehát a katonaság részéről Schmidt főhadnagy, mint tényleges tiszt lett a parancsnok, helyettese a polgári erők képviseletében Hajnóczi Lajos a, a szolgálat vezetője pedig Török Péter. Ekkorra már megérkezett a fegyver- és ruhaszállítmány. A civil nemzetőrségnek ekkor már kb. 30 tagja volt. A nemzetőrség a tanácsházán 3 helyiséget foglalt el, miután Kövi rendőrparancsnok Szobonya azon kezdeményezését nem fogadta el, hogy a nemzetőrség a rendőrségre költözzön be.
Kövi ugyanakkor vállalta, hogy a járőrökhöz a kívánt rendőri létszámot biztosítja.
- 21.00 órakor megjöttek a gépkocsik Budapestről.

November 3.
- Jánoshalmán járt Ván Sándor, a járási forradalmi bizottság vezetője és Váradi István rendőrtiszt, akiket lényegében a 10-es bizottság fogadott, élén dr. Szobonya Zoltánnal. Váradi fevetette a nemzetőrség kérdését, nevezetesen azt a rendelkezést, hogy a nemzetőr csak addig viselhet fegyvert, amíg szolgálatban van. Szobonya Zoltán kijelentette, hogy járt egy küldöttség Maléter Pálnál és Király Bélánál, ahonnan azt az utasítást kapták, hogy a nemzetőrség nem a rendőrség irányítása, hanem a forradalmi bizottság irányítása alatt áll. A szovjet csapatokkal szembeni ellenállás lehetősége is szóba került.
- Schmidt András főhadnagy de. telefonon azt az utasítást kapta, hogy ha az orosz csapatok 10 tanknál kevesebbel jönnek, fel kell venni a harcot.
Délben már az az utasítás érkezett Zalavári Józseftől, hogy a fegyvereket osszák ki a nemzetőröknek és civileknek.
- Este Forradalmi Ifjúsági Szövetség alakult a faluban.
- Este ülést tartott a forradalmi bizottság, és a szovjetek felvonulásának hírére az ellenállás mellett döntöttek.
- Nagy József százados a maradék katonai egységgel Kecskemétre akart vonulni. A felszereléseket felrakták 8 kocsira, és elindultak Kecskemétre. Az orgoványi útelágazásnál három szovjet tank visszafordította őket, ezért visszamentek Jánoshalmára.
- Délután gyűlést tartottak az Új Alkotmány TSz-ben, ahol megjelentek a 10-es bizottság képviseletében dr. Szobonya Zoltán és Fekete Béla. S az ő javaslatukra megalakult a forradalmi munkástanács, s átvette a Tsz irányítását.

November 4.
- 4 óra 30 perckor Nagy József százados utasítást kapott, hogy szervezze meg a laktanya védelmét, mert a szovjetek megtámadták az országot. A katonai tanács kiegészült Pazdera és Hegedűs honvéddel és Szalai főhadnaggyal. Ülést tartottak, melyen az ellenállásról tárgyaltak. Nagy Józsefet Magyar Zoltán főhadnagy letartóztatta, és a legénységi fogdába zárta. Szalai Ferenc lett a laktanyaparancsnok, aki megszervezte a laktanya védelmét. Délben már sok civil volt a laktanyában a mozgósítás eredményeként. Az ütegeket beásták, sőt a kislőtéren kiképzést is tartottak.
.
- Reggel 6 óra körül Schmidt András főhadnagy a hangszórón keresztül mozgósítási felhívást adott közre.
Figyelem! Figyelem! Felhívjuk Jánoshalma lakosságát, hogy akik tüzérségi kiképzést kaptak, azonnal jelentkezzenek Jánoshalmán a Bajai úti laktanyában. Ez mindenkinek hazafias kötelessége. Teljes ellátást kapnak.
Figyelem! Figyelem! Felhívjuk Jánoshalma lakosságát, hogy semlegességünket, s ezen keresztül az országot az oroszok ma hajnalban megtámadják. Hazafias kötelessége mindenkinek, hogy országunkat megvédjük a külső ellenséggel szemben, tehát katonai szolgálatra mindenki azonnal jelentkezzen!
Hamarosan Magyar Zoltán hadnagy, majd Skultéti Irén tanácsi dolgozó is többször megismételte a felhívást. A felhívást a miséken is beolvasták.
. Körülbelül százhetven embert mozgósítottak, és szereltek fel az M-készletből. Schmidt főhadnagy a környező falvak nemzetőrség is felfegyverezte.
- Reggel 8 óra körül a forradalmi bizottság és a katonai tanács képviselői tanácskoztak. Ők is az általános mozgósítás mellett döntöttek.
Schmidt főhadnagy 6-7 óra között kérte a 10-es bizottságot és a tanácsi dolgozókat, hogy azonnal jöjjenek a tanácsházára, dr. Szobonyáért pedig motorkerékpárt küldött Mélykútra, aki megérkezése után meghallgatta Schmidt beszámolóját az addig történtekről, melyekkel egyetértett, majd a 10 bizottság többi tagjával kiegészülve megtárgyalták a szovjetekkel szembeni védekezés stratégiáját. Schmidt tájékoztatta Szobonyát, hogy a község három bejáratánál, a hajósi, a kiskunhalasi és a mélykúti útnál őrséget helyezett el. Ezután Szobonya Schmidt hívására megtekintette a felállított egységeket.
A páncéltörő ágyúkhoz nem volt elegendő legénység, ezért ide is civileket kértek. Tíz páncéltörő ágyút a laktanya körül körkörösen állítottak fel. 5 darabot pedig a laktanya udvarában menetkészre szereltek fel.
- Megszervezték a sebesültek várható ellátását is, a leányiskolában tábori kórházat állítottak fel, orvosokat, ápolókat hívtak be, termeket ürítettek ki, s kötszereket, gyógyszereket készítettek elő.
A mozgósítottak részére hadtáprészleget hoztak létre, melynek irányítását Miskolczi Mihályra bízták
Jánoshalma népe, a katonák és az önkéntesek példás hazaszeretettről, áldozatvállalásról tett tanúbizonyságot! Elhatározták, hogy utolsó csepp vérükig megvédik a forradalom vívmányait.
- A környező településekre is juttattak fegyvert, Borotára, Kéleshalmára és Kúnfehértóra.
- Dr. Szobonya Zoltán mint a forradalom polgári vezetője egyetértett a mozgósítással, mivel úgy tudták, hogy mind a bajaiak, mind a kecskemétiek harcban állnak.
- Délután 14.00 órakor felhívták a bajai forradalmi bizottságot, melynek elnökével dr. Antoni Ferenccel dr. Zámbó Endre és Schmidt András főhadnagy beszélt, aki közölte, hogy a bajai honvédség nem áll ellen az orosz csapatoknak és leszereltek.
- Ezután mind a hadsereg, mind a felfegyverzett polgári személyek leszerelését elrendelték. A laktanyában lévők a laktanyában, az utakra kiküldött őrség pedig a Tanácsházán szerelt le, csak kb. 45 fős polgárőrség és katonaság maradt fegyverben.

November 5.
A nemzetőrség létszáma 8 főre csökkent, később ezeket is leszerelték vagy beépültek a rendőrség kötelékébe. Kövi Ernő vette át az irányítást.
Szobonya Zoltán nem vállalt semmilyen szerepet a Kádár-kormány közigazgatásában, mert a Kádár-kormányt hazaáruló csőcseléknek tartotta, igy az Ügyvédi Munkaközösségben folytatta munkáját, ahonnan december folyamán 4 napon belül háromszor tartóztatják le az oroszok.

November 6 - 9.
Egy szovjet harckocsizászlóalj szállta meg a falut. A Tanácsházán dr. Szobonya Zoltán várta a szovjet parancsnokot, s adta át az épületet, aki köszönetet mondott a vérmentes lebonyolításért.
Dr. Szobonya Zoltán mindenkit visszafogott az önbíráskodástól és a személyes bosszútól. Beszédeiben is hangsúlyozta "Nyújtsunk egymásnak békejobbot, s ne a bosszú vezessen mindent, mert nagyon kevesen vagyunk magyarok, és minden magyar emberre szükség van."
Később ez talán nagyobb bűnnek számított, mert a forradalom tisztaságát jelentette.

Ezek a napok rendkívül tevékeny, lelkesítő napok voltak. Elmondhatjuk, hogy Jánoshalma népe hazaszeretetből, lelkesedésből, tenniakarásból példát mutatott.
Elmondhatjuk, hogy az októberi napokban a polgári átalakulás első lépéseit tették meg.
Ezzel szemben áll a megtorlás, a súlyos ítéletek.

dr. Szobonya Zoltán kötél általi halál
Hajnóczi Lajos - életfogytig tartó börtönre ítéltek, s ebből letöltött 6 évet.
Török Péter nemzetőrt 8 évi börtönre,
dr. Zámbó Endrét 5 évi börtönre,
Fekete Bélát 3 évi börtönre

ítélték.

jánoshalmi Forradalom története

aaaaaaaaaaaaiii